
Keves borzongatobb erzes van a szombat deltajt konzumalastol zsibongo
lidl boltnal… Mintha az alvilag minden gnomjat idevonzotta volna a
vasarlasi laz. Az idegbaj szelen vonaglo emberformakba mindenhol
beleutkozom, akarhova allok felre, az utjukban allok, jol lathatoan
veszelyeztetem a rendszert: nem vasarlok… (lehet hogy a kocsimba pakolt
cuccok is csak alcakent szolgalnak)
nv szerint a sok frusztraciotol erzem magam igy itt… aztan kivaltoja
lehet meg a nagy kozos elmezsibongasnak az hogy a magyar ember nagyon
(gorcsosen) szeret jo aron hozzajutni dolgokhoz… a lidl alapvetoen
elelmiszer jellegu bolt lenne, de epitettek benne egy , az egesz bolt
hosszan vegignyulo, pultot, amiben a teszkot megszegyenito modon
arulnak minden szart, amit az ember csak megkivanhat (es azt is amit
almaban nem gondolt hogy kivanni lehet)
igyhat mindenki felala maszkal es tapogat/szaglasz/turkal a foldi javak
kozt, hatha megleli a szent gralt a teli pulicsik es a karacsonyfaegok
kozt…
Címkék:
emberek,
laz,
liddl,
pszichozis,
vasarlasi